Összefoglaló

A tervpályázat kiírására a Fővárosi Önkormányzatot az a problémafelvetés ösztönözte, hogy a belvárosi Duna-part és a csatlakozó vízfelület építészeti és környezeti adottságaihoz képest ma alulhasznosított. A folyó és a vízpart jelenleg rekreációs és turisztikai szempontból gyakorlatilag kihasználatlan, a kikötők rendezetlenek, a folyópart a rakparti közút izoláló hatása miatt nehézkesen közelíthető meg, és huzamosabb ott-tartózkodásra alkalmatlan.

A tervpályázat célja a pályaművek összevetése és rangsorolása útján a legjobb tervjavaslat és a feladat elvégzésére alkalmas tervező kiválasztása volt. A tervpályázat tárgya a rakpartok és a csatlakozó terek gyalogos és kerékpáros szempontú közterületi rekonstrukciójára, valamint a Dunára telepítendő közcélú úszóműrendszer kialakítására vonatkozó építészeti, város- és szabadtér-építészeti javaslatok kidolgozása volt, ideértve a szükséges közlekedés-, zöldfelület-, közmű- és vízilétesítmény-tervezési munkarészeket is.

A tervpályázat lebonyolítása és eredményei

A kiírás 2015. augusztus 15-én jelent meg, ezt követően a tervpályázat iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott. A közel száz érdeklődő között szinte valamennyi hazai kisebb-nagyobb tervezőiroda mellett holland, olasz, angol és kanadai tervező is volt. A dokumentációt végül összesen 66 személy vette ki. A november 2-i beadási határidőig 14 pályázat érkezett be, ezek közül egy a benyújtási határidő után került feladásra, ezt sajnos ki kellett zárni a tervpályázatból, így a Bírálóbizottság összesen 13 pályaművet értékelt.

A Fővárosi Önkormányzat a tervpályázat kiemelt jelentőségére tekintettel 12 főből álló, a szakmai kamarák és intézmények neves szakembereit tömörítő Bírálóbizottságot kért fel a bírálati feladatok ellátásra, akik munkáját az egyes építészeti, tájépítészeti, örökségvédelmi, közlekedési, mérnöki és vízgazdálkodási feladatok ellátására 12 szakértő segítette.

A pályaműveket áttekintve a Bírálóbizottság megállapította, hogy a tervpályázat eredményes volt: kellő számú érvényes pályamű érkezett be, a pályázók érdemi, a megvalósításhoz jól hasznosítható javaslatokat adtak. A Fővárosi Önkormányzat számára a városszerkezeti kapcsolatokra, a közterületek kialakítására, az úszóművek elhelyezésére, illetve építészeti, tájépítészeti és műszaki kialakítására, a meglévő épület- és helyiségállomány hasznosítására, az új épületek tömegformálására, valamint a közlekedési hálózat kialakítására, és több egyéb részlet megoldására a lehetséges, továbbtervezésre érdemes megoldások kirajzolódtak a pályaművekben.

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az is látható volt, hogy nem érkezett be olyan pályamű, amely a terület egészére minden részletében kifogástalan megoldást tudott volna javasolni. Ebből eredően a Bírálóbizottság a pályaművek közel felét díjazta és megvételre javasolta, annak érdekében, hogy a továbbtervezés során a pályaművek ötleteiből az építészeti, városképi és funkcionális szempontból is legjobb terv álljon össze.

A tervpályázat eredményei és a Bírálóbizottság ajánlásai szerint összeállított tervezési diszpozíció alapján a Fővárosi Önkormányzat 2016. első negyedévében köt tervezési szerződést a győztes tervezőcsapattal, aki a végleges koncepciótervet 2016. áprilisra készíti el. Ezt követően fél év áll rendelkezésre az engedélyek megszerzésére. A megvalósítás így 2017-ben indulhat.

Díjak és díjazottak

A beérkezett pályaművek számára és a pályázati kiírásban meghatározott feladatok súlyára tekintettel a pályaművek díjazására és megvételére rendelkezésre álló teljes összeg (18 000 000 Ft) kiadásra került. A pályaművek egymáshoz viszonyított értéke alapján az I. díj 7 000 000 Ft, a II. díj 5 000 000 Ft, míg a III. díj 3 000 000 Ft díjazással jár. E mellett a zsűri három pályaművet talált érdemesnek arra, hogy rangsorolás nélkül megvételre javasolja. Ezek a pályaművek egyenként 1 000 000 Ft díjazásban részesültek.

Az első díjat egy feltörekvő magyar tájépítész-iroda, a Korzó Tervezési Stúdió nyerte el. Őket két „nagyágyú”, Erick van Egeraat holland sztárépítész irodája, valamint a Finta és Társai Építész Stúdió – Garten Stúdió páros követi. Kiemelkedő értékű pályaművet nyújtott be – így rangsorolás nélküli megvételben részesült – az MG Építész Kft., a Város-Teampannon Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. vezette konzorcium.

A díjazott pályaművek tervezői névsorát végigböngészve jól látható, hogy a tervezők komoly, sokszor több évtizedes tapasztalattal és referenciával rendelkeznek a város- és közterület-építészet, illetve a budapesti Duna-partok fejlesztése terén. Több iroda is részt vesz a fővárosi Duna-part más szakaszain jelenleg is folyamatban lévő városfejlesztési projektben, mint például a közterületek megújulását is magával hozó budai fonódó villamos, és a pesti rakpart Kossuth tér – Dagály Úszóközpont közötti szakaszán kialakításra kerülő gyalogos-kerékpáros sétány tervezésében. Mindez garanciát jelent a budapesti Duna-partok összehangolt, magas építészeti és szabadtér-építészeti minőségben történő megújítására.

A Bírálóbizottság főbb ajánlásai

Ütemezés: A továbbtervezés során – a négy fókusztéma mentén – javasolt a tervezési feladat több szakaszra bontása a projekt ütemezett megvalósíthatósága érdekében.

Nem lesznek alagutak, mélygarázsok: Több pályaműben is megjelennek nagyméretű közlekedési és térépítészeti műtárgyak (alagút, mélygarázs, hosszabb szakaszon végigfutó lépcsősor, rámpa). Ezek a javaslatok a kiírás költséghatékony megoldásokat kereső, a meglévő adottságokkal való felelős gazdálkodást preferáló szellemiségével ellentétesek – a továbbtervezés során az elérhető haszonhoz képest költséges műtárgyak tervezése, közművek áthelyezése kerülendő.

Építészet, városkép: A Bírálóbizottság megállapította, hogy a pályázat elsősorban városépítészeti, szabadtér építészeti szempontból volt sikeres, számos értékes megoldást mutatott fel a városképet meghatározó pesti tervezendő rakpartszakasz térbeli és funkcionális tagolása, a vízpart és a várostest közti kapcsolatrendszer kiépítése érdekében. A Bírálóbizottság felhívja a figyelmet ezek építészeti minőségének fontosságára, javasolja az úszóműveken a könnyed megjelenésű, kortárs építészeti és design arculat kialakítását.

A Duna-part változó szerepköréből eredően megjelenő új funkciókat (kávézók, éttermek, kiszolgáló funkciók stb.) a meglévő épület- és helyiségállomány hasznosításával, valamint az úszóműveken kell megoldani. Új épületek, jelkép-szerű építmények létrehozása itt indokolatlan és városképileg kedvezőtlen.

Széchenyi tér két ütemben: Bár a kiírás a Széchenyi tér esetében a jelenlegi funkcionális rend megtartása mellett a tér gyalogos forgalmának a Duna-partra történő minél jobb átvezetésére, a tér és a vízpart összekapcsolására helyezte a fő hangsúlyt; a pályázat egyik tapasztalata, illetve eredménye, hogy a tér és a rakpartok megfelelő kapcsolatára csak a tér egészének szabadtér-építészeti átformálása adhat megfelelő megoldást.

E tapasztalat alapján a Bírálóbizottság a Széchenyi tér esetében a továbbtervezést két ütemre javasolja bontani: első ütemben, középtávon, a kiírásban is megfogalmazott problémát kell költséghatékony eszközökkel megoldani. A tér egészének közlekedési és szabadtér-építészeti átalakítása a rakparti projekttől leválasztva, hosszútávon valósítható meg – érdemes lenne külön tervpályázatban foglalkozni vele.

Szerves kapcsolat a Vigadó tér és az alsó rakpart között: A tér és az alsó rakpart közötti, a jelenleginél nagyobb kapacitású, nagyvonalú kapcsolat kialakítása a csatlakozó utcák tengelyében, a meglévő lépcsők szélesítésével és a viadukt alatti raktársor egy részének kibontásával javasolt, a viadukt víz felőli megjelenésének változatlan érvényesülésével.

Új korzó a Belgrád rakparton: A pályaművek többsége a Belgrád rakpart esetében a kiírásban meghatározott keresztmetszeti elrendezést valósította meg, igazolva a kiírásban felvázolt funkcióséma létjogosultságát: kiszélesített gyalogos sétány, a villamospálya két oldalára szervezett gépkocsiforgalom, a szervízút megszüntetése, a parkolási igények kiszolgálása, pezsgő városi élettér a helyi lakosok és turisták számára.

Belgrád rakpart: izgalmas új funkciók jelenhetnek meg a hajóállomás megtartása mellett: A Bírálóbizottság azokat a megoldásokat részesítette előnyben, melyek a jelenlegi épületeket megtartva, a zavaró toldalékok és mellvédek letisztításával és az elzárt területek megnyitásával javasoltak új funkciókat. E megoldás eredményeként gazdag városi élettér jöhet létre a Belgrád rakpart mentén.

A Bírálóbizottság megállapította, hogy a nemzetközi hajóállomás területének közcélú hasznosítására számos értékes, továbbtervezésre érdemes javaslat érkezett be; ugyanakkor a terület esetleges funkcióváltása megköveteli a szállodahajók elhelyezésének a teljes belvárosi Duna-szakaszra kiterjedő koncepcionális meghatározását, mely további vizsgálatok és széles körű egyeztetések tárgyát kell, hogy képezze.

Úszóművek: A tervpályázat egyik fő célkitűzése a közvetlen víz-élmény kialakítása volt. Ez a lépcsős rakpartok esetében – a rakpart elérésének javításával – ma is az egyik legjobb formában biztosítható. Ebből eredően a Bírálóbizottság az úszóművek elhelyezését a függőleges támfallal kialakított szakaszok mentén javasolja, elsősorban a Lánchíd – Erzsébet híd közötti szakaszon.

Az úszóművek funkcionális kialakítása szempontjából azok a javaslatok kedvezőek, melyek a rajtuk elhelyezett pihenőhelyek, vendéglátóhelyek, zöldfelületek váltakozó és attraktív elrendezésével kiegészítik a parti sétányon ma is megtalálható, illetve a jelenleg kihasználatlan helyiségállomány hasznosításával kialakítható funkciókat.

Pilot-projekt: A Bírálóbizottság kifejezetten javasolja, hogy az úszóművekkel szemben támasztott komplex igények magas színvonalú megvalósítása érdekében, az úszóművet első lépésben, pilot-projekt formájában, kisebb volumenben valósítsa meg, és az így nyert beruházási, működési és használati tapasztalatok alapján hozza létre a tervezett úszóműrendszert.

Hajózás: Hajózási szempontból kedvező, hogy a pályaművek elsöprő többsége továbbra is biztosítja a Dunán a hajóforgalom lebonyolítását. A pályaművek többsége egyensúlyban tartotta a szálloda, helyi, helyközi, menetrendszerinti, valamint rendezvényi és sétahajók továbbá vízitaxi kikötőhelyeinek tervezését.

Valamennyi pályázatról elmondható, hogy az árvízvédelmi művekkel kapcsolatban tervezett módosítások, fejlesztések nem növelik az árvízvédelmi kockázatokat.

 

A Bírálóbizottság további ajánlásai, valamint az egyes pályaművek részletes értékelése a tervpályázat Zárójelentésében olvasható.